Az Udvar - Géró Udvar

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Az Udvar


A Géró Udvar





Épületeink
A Géró Udvarban először a lakóépület készült el, mely egyben műteremként is szolgált. A művész újabb és újabb dolgokat vett a fejébe. Így készült el a közel kétszáz néző befogadására alkalmas, száz m2-es színpaddal rendelkező Udvarszínház és melléképületei ugyanezzel az építési stílussal.


Ez egy talpgerendákon nyugvó, favázas szerkezetű épület. A talpgerendákat folyami kaviccsal töltött árokra fektette. Ebbe csapolta bele a függőleges oszlopokat, a culápokat, amelyeket felül koszorúgerendák fogtak össze. Rájuk keresztbe fektette a födémgerendákat. Ezeket a mestergerenda hordozza. A függőleges gerendák közeibe paticsfalat készített. A boltívekbe fűzfát épített be. Az épület alapja beton. Ebben igazodott a mai kor építészetéhez.

A tetőt régen taposott szalmával fedték be. A megnedvesített szalmát a tetősíkokat körbejárva szakadatlan taposták az ereszt alkotó cseterdeszkákra és a lécsorok közé, míg olyan nem lett, mint a filckalap. A művész az épülethez nádtetőt készített.


A patics - A természet az épületekben

Patics vagy vesszőfal: a magyar népi építészet 8000 éves technológiája. Olyan fal, ami úgy készül, hogy földbe ásott oszlopok közét vesszővel befonják, majd a fonott falat agyaggal kívül-belül betapasztják. Felületét gyakran be is meszelik. Olcsó, és igen elterjedt módszer volt évezredekig.

Varga Csaba néprajzkutató szerint a szó a tap gyökből van, melynek értelme: két felület szorosan érintkezik. "Tap|ad, tap|asz, tap|aszt, tap|éta, tap|adó, tap|ló, tap|s, stb. A tap fordítva pat: például pat|ics fal = tap|ics fal, agyagból tap|icskolt, azaz tap|asztott fal."

A Magyar Néprajzi Lexikon a következőket írja róla: "Paticsfal
=vesszőfal. A vesszőfonás ősrégi technika, Európában a neolitikumtól ismert. Magyarországon vesszőfalú házat a honfoglalás korától építettek..." (www.mnm.hu)

A paticsfalas technológia tehát a későbbi korszakokban is megmaradt, sőt, még a XI-XIX. században is az egyik legjelentősebb falszerkezetnek számított! Akkoriban "..vesszőfallal építettek lakóházat, csűrt, istállót, ólat, kukorica górét, gabonást, sőt templomot és más középületet is." - írja a Magyar Néprajzi Lexikon.

Az utóbbi évek régészeti feltárásairól szóló tudósítások ma rendre így kezdődnek: a feltárás során az újkőkortól egészen napjainkig, mindegyik korszakból kerültek elő leletek. Ritka kivétel ezek közül az, ahol a régészek nem találnak paticsmaradékokat! Ősi kultúránk eleme ez is, akárcsak a vonaldíszes kerámia, az arcos edény és a csőtalpas tál!

 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz